Mottó, szlogen, kezdő mondat

BEMUTATKOZÁS

Az ENVIPROG csoport 2003 óta tevékenykedik a környezetvédelmi szolgáltatások területén. Az ENVIPROG GROUP Kft. tulajdonosa 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, a környezetvédelmi megbízotti és tanácsadási tevékenység mellett a Magyar Mérnöki Kamara tagja, 2010 óta a Fejér Megyei Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Szakcsoport elnökségének tagja. Az ENVIPROG GROUP Kft. ügyvezetője okleveles környezetvédelmi mérnök végzettsége mellett munkavédelmi szakmérnöki, illetve tűzvédelmi előadói végzettséggel rendelkezik.

TOVÁBB

Hisszük, hogy sikeres munkavégzésünk kulcsa az erőforrások egységesítése, minél komplexebb munkaterület lefedése. Ennek érdekében csapatunk számos, évtizedes tapasztalattal rendelkező mérnök kollégából áll, akik a különböző szakterületeken közreműködnek a környezet-, munka- és tűzvédelmi feladatok ellátásában.

Társaságunk fő profilja környezetvédelmi engedélyezési dokumentációk készítése, illetve a környezet-, munka- és tűzvédelmi megbízotti feladatok ellátása, székesfehérvári központtal, de egész országra kiterjedően működünk.

A környezetvédelmi, munka- és tűzvédelmi szolgáltatások területe a Megrendelő és a tanácsadó kölcsönös bizalmán alapszik. A feladatok hatékony, jogszabályi előírások szerinti megoldása alapos párbeszédet igényel. Az egyeztetésekhez elengedhetetlen feltétel a tanácsadó megfelelő műszaki, jogi felkészültsége, az egyes feladatok megoldásához pedig stratégiai, vállalatirányítási ismeretek szükségesek.

A beruházások kiemelt prioritású lépése a környezetvédelmi engedélyeztetés lefolytatása. Rendszerint a környezetvédelmi engedélyeztetési eljárást megelőzően ülnek egy asztalhoz a projekt különböző szereplői (vezetők, építészek, szaktervezők), ezért a környezetvédelmi tanácsadó tudása, felkészültsége kritikus szerepet tölt be egy projekt megvalósításának sikerében. A beruházások munkahelyteremtő, biztonságos megvalósításánál pedig szintén kulcsszerepe van a munka- és tűzvédelmi előírások betervezésének, kivitelezésének, fenntartásának.
A környezetvédelmi és munka- ás tűzvédelmi tanácsadás nagy felelősséggel járó mérnöki tevékenység. Társaságunk szakmai és emberi felkészültsége, évtizedes szakmai tapasztalatunk garanciát nyújt sikeres tevékenységünk további folytatásához. Angol és német nyelvismeretünk lehetőséget nyújt egyes projektek külön tolmács nélküli levezényléséhez, mely jelentősen csökkentheti a feladat elvégzéséhez szükséges időt.

Bízunk abban, hogy Társaságunk tevékenysége felkeltette érdeklődését!

Üdvözlettel,
Tóth Roland

Ügyfeleink által rendelkezésünkre bocsátott információkat titokként kezeljük, harmadik félnek nem adjuk ki. Tevékenységünk egyes lépéseiről Megbízónkat rendszeresen tájékoztatjuk, döntési helyzetekhez tartozó alternatívák környezetvédelmi/munka/tűzvédelmi gazdasági vonatkozásait ismertetjük. Feladatunkat a jogszabályi előírások ismeretén túlmenően, a mérnöki etikai kódex előírásainak betartása mellett végezzük.

Megbízásunk első lépéseként pontosan feltérképezzük Ügyfelünk igényeit. A feladat pontos definiálását követően olyan munkamódszert alakítunk ki, amely alkalmazkodik Megbízónk igényeihez, vállalati menedzsment rendszerének felépítéséhez. Ügyfeleinket tájékoztatjuk a jogszabályi előírások változásairól, annak stratégiai tervezés szempontjából meghatározó következményeiről.

Otthonosan mozgunk a környezetvédelmi technológiák, munka- és tűzvédelmi módszerek, a jogszabályi előírások és a hatósági elvárásrendszer területén. Szakmai tapasztalatunk alapján tervezni és optimalizálni tudjuk a cég környezetvédelmi, munka- és tűzvédelmi kiadásait.
Irányítási rendszerünk alapját magas színvonalú informatikai háttér, határidő-követő rendszer képezi. Szakmai és informatikai erőforrásaink, szoftvereink folyamatos fejlesztésével korszerű, magas szintű, korunk elvárási igényeihez illeszkedő rendszert üzemeltetünk.
Folyamatos rendelkezésre állásunk garanciát nyújt ügyfeleink kéréseinek, kérdéseinek rövid időn belüli megválaszolásában.

Társaságunk elkötelezett a fenntartható fejlődéshez szükséges szakmai tudásbázis megalapozásában. Lehetőségeink szerint támogatjuk a fiatal mérnökök tanulását, elhelyezkedését.

Társaságunk működése során közel 300 projekt sikeres megvalósításában működött közre. Megbízóink az ország teljes területén működnek, jellemzően az alábbi felsorolás szerinti iparágakban.
• Bányászat
• Bioetanol gyártás
• Biogáz üzemek
• Elektronikai ipar
• Élelmiszer ipar
• Energetika
• Gyógyszeripar
• Hulladékkezelés
• Ingatlanfejlesztés
• Kereskedelem
• Vas- és acélgyártás

KÖRNYEZETVÉDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetvédelem területe komplex: magas műszaki és jogi felkészültségi szintet igényel.

BŐVEBBEN

Beruházások megvalósításának első lépése környezetvédelmi engedélyek beszerzése. A környezetvédelmi szakértőre nagy felelősség hárul: úgy segíti a Beruházó és a társtervezők munkáját, hogy a környezetvédelmi előírások érvényre jussanak, a beruházással kapcsolatos költségek pedig optimális szinten maradjanak. Az előrelátó tervezés eredménye, hogy a létesítmény megvalósulását követően nem szükséges (fajlagosan magasabb költségszintű) utólagos műszaki intézkedések meghozatala.

A tevékenység folytatása során a környezetvédelmi megbízott felelős a tevékenység szabályos, bírságok kiszabásától mentes üzemeltetéséért. A jól végzett munka eredményeként a cég beszerzi az összes működéséhez szükséges engedélyt, tevékenységét az engedélyben foglalt előírások szerint folytatja. Társaságunk ezeken túlmenően a telephelyen folytatott tevékenység jellemzőit részletesen elemzi és a környezeti információk gyűjtésével, értékelésével párhuzamosan – Megbízónk kérésére – javaslatot ad a hatékonyabb működésre.

Váratlan helyzetek gyors intézkedést igényelnek. Évtizedes tapasztalatunk segítségével hatékonyan segítünk olyan üzemmenet kialakításában, mellyel a környezeti káresemények kockázata minimalizálható, havária esetén a gyors intézkedések megtehetők.
Váratlan helyzetnek minősülhetnek a beszállítói auditokra, hatósági ellenőrzésre történő megfelelőségi vizsgálatok is. A környezetvédelmi átvilágítás esetén feltárjuk a környezetvédelmi eltéréseket, így a korrekciós intézkedések még időben megtehetők.

A 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 1. vagy a 3. számú mellékletében szereplő tevékenységeknél, valamint a 2. számú mellékletben szereplő tervezett tevékenységeknél a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást előzetes vizsgálati eljárás előzi meg.

A környezethasználó kérelmére a Felügyelőség – előzetes vizsgálati eljárás nélkül – környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.

A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e.

A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezetre jelentős, illetve várhatóan jelentős hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtti hatósági eljárás. Célja a környezeti hatások komplex értékelése, a környezetvédelmi engedély pedig a tevékenység megkezdésének előfeltétele.
A rendelet 1. számú melléklete határozza meg azon tevéknységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni.
A rendelet 3. számú melléklete pedig tartalmazza azon tevékenységek körét, amelyek esetében a Felügyelőség dönt arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére a mérlegelési szempontoknak megfelelően.

A környezeti értékelés tartalmi követelményeit és a környezeti vizsgálat lefolytatásának szabályait, valamint a környezet védelméért felelős szervek körét és feladatait, továbbá a környezeti vizsgálat hatálya alá tartozó tervek és programok körét az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet határozza meg.

A környezeti értékelés kiterjed:
• a környezeti értékelés készítésére;
• a környezet védelméért felelő közigazgatási szervektől vélemény kérésére;
• az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére;
• országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra;
• ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére;
• a környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció figyelembevételére a terv, illetve program vagy az országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor;
• a terv, illetve program elfogadásáról való tájékoztatásra.

A 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendeletben megjelölt egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a Felügyelőség.

A hazai szabályozás az integrált szennyezés megelőzésről és ellenőrzésről szóló 96/61/EK irányelvre épül, amelynek főbb jellemzői:
• a kérelem kötelező tartalmi elemeinek irányelvi meghatározása (tagállami többlet);
• a határozatok kötelező tartalmi elemeinek irányelvi meghatározása;
• a jelentős változtatások megítélése (bejelentés, engedélyeztetés);
• a régi és új létesítmények eltérő kezelése;
• az engedélyek folyamatos és rendszeres felülvizsgálata;
• a társadalmi nyilvánosság biztosítása (határozat, ellenőrzés eredményei);
• tagállami információcsere, Bizottság tájékoztatása, határértékek jelentése;
• közösségi határérték meghatározása;
• BAT (BREF dokumentumok).

Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni. A felülvizsgálat szempontjából tevékenységnek minősül valamely – a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével vagy környezetszennyezéssel járó – művelet, illetőleg technológia folytatása, felújítása, helyreállítása és felhagyása.

A Felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezheti, illetve kötelezi, ha környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést észlel.

A fémkereskedelmi engedélyezési eljárást az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2013. évi CXL. törvény szabályozza.

A fémkereskedelmi engedély beszerzését megelőzően az engedélyesnek a környezetvédelmi hatóságnál kérnie kell nyilvántartásba vételét és hulladékkezelés esetén a hulladékgazdálkodási engedélyt is.

A hulladékokkal kapcsolatos engedélyeztetést a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet szabályozza.

A szállítási, gyűjtési, közvetítési, kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtani. E tevékenységek végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély együttesen is kérelmezhető.
A hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére irányuló hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet a kérelmező szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazottja, vagy a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Kormányrendelet alapján a hulladékgazdálkodás részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el.

A Felügyelőség hatáskörébe tartozó légszennyező forrásokat minden esetben engedélyeztetni kell. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet meghatározza azon források körét, melyek nem tartoznak a Felügyelőség hatáskörébe.

Egyéb esetekben pontforrás engedélyeztetése szükséges, diffúz forrás esetén akkor, ha a Felügyelőség előírja.

Az engedélyeztetési dokumentációban szükséges a hatásterület lehatárolása is. A hatásterület lehatárolásához szükséges terjedésmodellezést jogtiszta szoftverünkkel végezzük.

A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet értelmében szennyező anyag
a) elhelyezése,
b) a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése,
c) a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is,
d) a felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése
engedélyköteles tevékenység.

Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. Ennek keretében vízfolyásba történő bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás időszakosságát is.
A hatóság az elővizsgálat eredményeire támaszkodó, 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az engedély kiadása felől.

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 24.) Kormányrendelet rendelkezése szerint a szennyvízkibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a vízjogi engedélyben, illetve azok hatálya alá nem tartozó tevékenység (pl.: ÉME engedéllyel rendelkező házi kistisztító berendezés) esetén a Felügyelőség által kiadott külön engedélyben kell meghatározni.

A szennyvízkibocsátás engedélyezése iránti kérelmet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Kormányrendelet alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti.

A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Kormányrendelet előírásai alapján a környezetvédelmi szolgáltatások alanyainak, illetve környezetvédelmi objektumoknak egyedi környezetvédelmi azonosítókkal (KÜJ szám, KTJ szám) kell rendelkezniük.

A környezetvédelmi vonatkozású jogszabályok különféle adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő a környezethasználók számára. A környezetvédelmi adatszolgáltatások egy része 2015. január 1-sejétől - ÁNYK program alkalmazásával – elektronikus úton tehetőek meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, vízvédelmi hatóságok részére történő – nem teljeskörű – rendszeres, elektronikus  adatszolgáltatási kötelezettségek:

EHIR: HIR-ÉV                Képződött hulladékról bevallás
                                    (tárgyévet követő március 1.)

EHIR: HIR-ÉV                Nem veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre vagy kezelésre történő átvételéről
                                    (tárgyévet követő március 1.)

EHIR: HIR-NÉV              Veszélyes hulladék gyűjtésre, kereskedelemre vagy kezelésre történő átvételéről
                                    (tárgynegyedévet követő 8. munkanap)

FEVISZ: VÉL                  Felszíni vízminőség-védelmi éves jelentés
                                    (tárgyévet követő március 31.)

FEVISZ: MIR-K               Monitoring adatok jelentése
                                    (határozatban megjelölt határidőre)

LAIR: LM                       Levegőtisztaság-védelmi jelentés
                                    (tárgyévet követő március 31.)

FEVISZ: EMISZ-ÖBNY     Önellenőrzési terv bejelentés/nyilvántartás
                                    (ötévente)

FEVISZ: EMISZ-ÖVB       Jóváhagyott önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontok bejelentése
                                    (tárgyévet megelőző év november 30.)

FEVISZ: EMISZ-ÖA         Önellenőrzés adatszolgáltatás
                                    (legkésőbb a mintavételt követő 20 napon belül)

 

A területileg illetékes vízvédelmi hatóság részére történő rendszeres, papíralapú adatszolgáltatási kötelezettség:

VKJ – Felszín alatti vízfelhasználás éves vízkészletjárulék bevallás, befizetés (tárgyévet követő év január 15.)

VKJ – Felszín alatti vízfelhasználás éves vízkészletjárulék bevallás, befizetés (tárgynegyedévet követő hónap 15.)

Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről a 288/2009. (XII. 15.) Kormányrendelet rendelkezik. A rendelet 7. melléklete  a Vidékfejlesztési Minisztérium közvetlen adatgyűjtéseit és statisztikai célú adatátvételeit, valamint a gyűjthető adatköreit tartalmazzák.

A termékdíjas szabályozás célja, hogy ösztönzőleg hasson a szennyezőanyag kibocsátásának csökkentésére, elősegítse a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást, illetve a hazai és nemzetközi előírásokon alapuló hulladékgazdálkodási célkitűzések megvalósulását.
A szabályozás további célja, hogy a termékdíj-köteles termékek által közvetve vagy közvetlenül okozott környezeti károk megelőzéséhez, mérsékléséhez az állam számára pénzügyi forrásokat teremtsen.
E veszélyek és várható terhelések csökkentése, illetve a financiális források megteremtése érdekében a termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója köteles a termék tömegére megállapított díjat fizetni.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény és annak végrehajtásáról szóló 343/2011. Kormányrendelet alapján a termékdíjköteles termékek körébe tartozik:
a) az akkumulátor;
b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (együtt: csomagolószer);
c) az egyéb kőolajtermék;
d) az elektromos, elektronikai berendezés;
e) a gumiabroncs;
f) a reklámhordozó papír;
g) egyéb műanyag termék;
h) egyéb vegyipari termék;
e) irodai papír.

A termékdíjas szabályozásnak való megfelelés összetett mérnöki-gazdasági feladat. Vállaljuk a Megbízónk belső vállalatirányítási rendszeréhez jól igazodó nyilvántartási rendszer kidolgozását, ebből -lehetőség szerint- automatizált termékdíj meghatározásra alkalmas adatkezelő rendszer kiépítését.

A beruházások első lépése a megfelelő helyszín kiválasztása. A megvalósíthatóság műszaki feltételrendszere mellett a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele is kiemelkedő fontosságú.

Társaságunk vállalja megvalósítási helyszín(ek) vizsgálatát, alternatívák esetén azok környezetvédelmi szempontú kategorizálását.

Az európai gyakorlatnak megfelelően az alábbi tanulmányok készítését készítjük:

1. fázisú Környezetvédelmi állapotértékelés (Phase I. Environmental Site Assesement)
A tanulmány készítésének egyszerűsített lépései:
• Terület bejárása
• Légifelvételek értékelése
• Adatgyűjtés (rendelkezésre álló korábbi adatok, dokumentumok értékelése)
• A területre korábban kiadott engedélyek vizsgálata
• A terület környezetvédelmi értékelése

2. fázisú Környezetvédelmi állapotértékelés (Phase II. Environmental Site Assesement)
A tanulmány készítése során az 1. fázisban gyűjtött információkat mérésekkel egészítjük ki. A tanulmány készítése során – szükség és/vagy lehetőség szerint – talaj-, talajvíz mintákat elemzünk, mérés alapján jellemzzük a környezeti levegő minőségét.

Az eredmények kiértékelése során választ adunk a Megbízónknak, hogy az alapállapotban meglévő terhelés figyelembe vételével tervezett beruházás a vonatkozó jogszabályi előírások mellett megvalósítható-e.

Az átvilágítás célja a cég környezetvédelmi megfelelőségének vizsgálata.

Tapasztalatunk szerint a környezetvédelmi megbízottak feladata kihívásokkal teli, mivel az állandóan változó jogszabályok interpretálásához kevés segítséget kapnak.

A kialakult környezetvédelmi gyakorlat „megmérettetése” hasznos, hiszen még időben, egy esetleges hatósági, illetve audit ellenőrzést megelőzően lehetséges a környezetvédelmi jogszabályi eltérések feltérképezése és megszüntetése.

A környezetvédelmi átvilágítás során komplex megoldásokat javaslunk a cég környezetvédelmi megfelelőségére.

A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Kormányrendeletben felsorolt tevékenységet folytatók – megfelelő képesítéssel rendelkező – környezetvédelmi megbízottat kötelesek alkalmazni.

A környezetvédelmi megbízotti feladatkör ellátása során felmérjük a cég környezetvédelmi megfelelőségét. Megbízónkkal közösen meghatározzuk a környezetvédelmi prioritásokat, kiépítjük a cég környezetvédelmi dokumentációs rendszerét, majd beszerezzük a jogszabályban előírt engedélyeket, elkészítjük a hatóságok számára szükséges adatszolgáltatásokat.

Sajátos környezetvédelmi feladatként vállaljuk a termékdíj fizetéséhez szükséges nyilvántartási rendszer kiépítését is.

Az elvégzett feladatokról Megbízónkat tájékoztatjuk. Munkánk végzése során Megbízónk folyamatos betekintést kap anélkül, hogy mindez túl sok időt venne el a cég irányításáról.

Üzemi terv készítésére 90/2007. (IV. 26.) Kormányrendelet 2. számú melléklete szerinti tevékenység végzője köteles. A Felügyelőség határozata alapján a 2. számú melléklet szerinti tevékenység végzőjén kívül üzemi tervet az a gazdálkodó szervezet is köteles készíteni, amely által alkalmazott, a környezetet veszélyeztető technológia ezt indokolja.

A terveket a terv készítésére kötelezettnek – a változások átvezetésétől függetlenül – ötévenként, továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia.
Az üzemi tervet a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el.

Környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzés alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását.

A környezetkárosítással érintett terület pontos lehatárolását, a további intézkedések meghatározását a tényfeltárás során kell a hatóságnak bemutatni.
A tényfeltárási munkálatok elvégzését a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet szabályozza.

A tényfeltárást és annak eredményeit dokumentálni kell. A tényfeltárási záródokumentációt a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 7. számú melléklete szerint kell összeállítani.

A tényfeltárási záródokumentáció alapján – az ügyintézési határidőn belül – a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 25. § (1) bekezdése szerint határozat formájában dönt:
a) a tényfeltárás folytatásáról;
b) az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetőleg a (D) kármentesítési célállapot határérték megállapításáról;
c) a beavatkozás elvégzésének szükségességéről, illetve a beavatkozás megvalósítási terve (a továbbiakban: beavatkozási terv) elkészítésének és benyújtásának elrendeléséről, amennyiben a szennyezettség meghaladja a (D) kármentesítési célállapot határértéket;
d) a tényfeltárást követő kármentesítési monitoring elrendeléséről;
e) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy a további kármentesítési munkára nincs szükség.

Amennyiben a tényfeltárási záródokumentációt és beavatkozási tervet a Felügyelőség elfogadja, úgy a beavatkozás során végrehajtott intézkedéseket a beavatkozási záródokumentációban kell összefoglalni.

A beavatkozási záródokumentáció alapján a Felügyelőség a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet 28. § (2) bekezdése szerint határozat formájában dönt:
a) a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról,
b) a további tényfeltárás elrendeléséről, vagy
c) a beavatkozás befejezéséről a záródokumentáció elfogadásával, továbbá
d) a kármentesítési monitoring elrendeléséről, illetve
e) a kármentesítés befejezéséről.

A kármentesítés tényfeltárási illetve beavatkozási szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a károsodás csökkenését, illetve megszűnését folyamatosan, illetőleg az egyes szakaszokat követő időszakokban a környezeti állapot változását a kötelezett kármentesítési monitoring keretében ellenőrzi.

A kármentesítési monitoring záródokumentáció alapján a Felügyelőség a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 30. § (7) bekezdése szerint határozat formájában dönt:
a) szükség esetén tényfeltárás vagy beavatkozás végzéséről, esetleges kiegészítéséről;
b) a monitorozás folytatásáról;
c) a monitorozás befejezéséről;
d) a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy további kármentesítési munkára nincs szükség.

MUNKAVÉDELEM MUNKAVÉDELEM MUNKAVÉDELEM

A munkavédelem tárgya a munkavállaló egészségének megőrzése a munkáltató érdekeinek védelmi mellett.

BŐVEBBEN

A munkavédelem tárgya a munkavállaló egészségének megőrzése a munkáltató érdekeinek védelmi mellett. Tapasztalatunk szerint a munkavédelemben dolgozó kollégák túlterheltsége miatt a kritériumok teljesítése mindkét esetben kihívásokkal jár.

Társaságunk tevékenységét felelősségteljesen, elvárható szakmai alapossággal végzi. A tevékenységhez szükséges dokumentumokat a Megbízónk telephelyén folytatott tevékenységéhez igazítjuk, kerüljük a hatóságok által nehezen kezelhető általánosságokat.

Alapos, precíz munkánkkal olyan dokumentációs rendszert építünk ki, mely üzemeltetése hatékony működést eredményez, egyaránt szolgálva Megbízónk és munkavállalói érdekét.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alapján a veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést (mennyiségi kockázatértékelés) készít az Mvt. rendelkezéseire figyelemmel.

Az Mvt. 54. § (3) bekezdése szerint a munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.
A kockázatértékelés elvégzésének – fenti általános előírástól eltérő – gyakoriságát (évente, kétévente) az egyes munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos külön jogszabályok határozzák meg.

A dokumentáció elkészítése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles egységes és átfogó megelőzési stratégiát kialakítani, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására.

A megelőzési stratégia munkabiztonsági és munkaegészségügyi tartalmának kialakítása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

A munkáltató munkahelyenként és munkakörönként a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltak figyelembevételével írásban meghatározza
• azokat a munkafolyamatokat, technológiákat – ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is -, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, továbbá
• a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.

Az egyéni védőeszköz juttatási rendjének kialakítása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A munkáltatónak írásban kell meghatároznia a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, figyelemmel a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásaira.
A szabályozás kidolgozásához foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét ki kell kérni.

A munkavédelemről szóló törvény kimondja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításának módját a munkáltató határozza meg.
A munkáltató belső szabályozásának egyik lehetséges formája a kötelezettségeket, előírásokat komplexen tartalmazó Munkavédelmi szabályzat.

A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében.

A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet – a mentési tervet is beleértve – készít. Abban az esetben, ha a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell.

A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendeletben meghatározott kötelezettségek figyelembe vétele mellett a munkáltató írásban – a munkavállaló számára hozzáférhető módon – rendelkezik a szükséges teendőkről, szükség esetén figyelmeztetéseket is ki kell függesztenie.

Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet előírásai alapján a kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek – ezek hiányában az építtetőnek – figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat.

A kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek
a) figyelembe kell vennie azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát;
b) biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmaznia kell azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet 2. számú mellékletben felsorolt munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják.

Munkabaleset
A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.
A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek.

A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni. Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.

 Foglalkozási megbetegedés
A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésének és kivizsgálásának részletes szabályairól a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik.
Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltató – az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül – azonnal értesíti a munkavédelmi felügyelőséget, amely azonnal értesíti a munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságot.
Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalója külföldi munkavégzése során a munkáltató foglalkozási megbetegedés észlelésekor értesíti a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőséget.

 Veszélyes anyag-, keverék
A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység bejelentése a 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 13. számú mellékletének tartalmi követelményei szerint, elektronikus úton az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer (OSZIR) által biztosított módon történik.
A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás bejelentése szintén elektronikus úton OSZIR kémiai biztonsági szakrendszere által biztosított módon történik.

Foglalkozási eredetű rákkeltő anyag
A munkáltató minden év január 10-éig a munkavédelmi felügyelőségnek bejelenti
• a rákkeltővel végzett tevékenységeket, a tevékenység végzése során használt anyagot, készítményt, illetve eljárást,
• a felhasznált rákkeltőkben történő változást a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 3. számú melléklet 2. pontjának megfelelően.
A megismételt bejelentésnek az előző évi bejelentéshez viszonyított változásokat, illetve az év közben végzett légtérszennyezettség mérés adatait kell tartalmaznia.

Azbeszt
Ha a munkavégzés során a munkavállaló azbesztből vagy azbeszttartalmú anyagból, termékből vagy azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak van vagy lehet kitéve, a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének nyilvántartásba vétel céljából.

 Biológiai tényező
A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet előírásinak megfelelően a 2., 3. és 4. csoportba tartozó biológiai tényezőkkel történő tevékenység szándékát első alkalommal a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 30 nappal a munkavédelmi felügyelőségnek be kell jelenteni.
Ezt az első bejelentést akkor is meg kell tenni, ha a biológiai tényezőt a munkáltató ideiglenesen maga sorolta be a 3. vagy a 4. csoportba.

Építési munkahely
A kivitelező az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet 3. számú melléklete szerinti előzetes bejelentést köteles megküldeni az építési munkahely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez, abban az esetben, ha
a) az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot és egyidejűleg ott több mint 20 fő munkavállaló végez munkát;
b) a tervezett munka mennyisége meghaladja az 500 embernapot.

Túlnyomásos légtérben végzett tevékenység
A túlnyomásos légtérben végzett tevékenységet, annak megkezdése előtt 15 nappal, a munkáltató bejelenti a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelősége felé.

Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését munkavédelmi üzembehelyezéssel írásban rendeli el. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, melynek elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja.
Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő.

Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.

A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell,
a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg
b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén.

Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

Az átvilágítás célja a cég munkavédelmi megfelelőségének vizsgálata.

Tapasztalatunk szerint a munkavédelmi megbízottak feladata kihívásokkal teli, mivel az állandóan változó jogszabályok interpretálásához kevés segítséget kapnak.

A kialakult munkavédelmi gyakorlat „megmérettetése” hasznos, hiszen még időben, egy esetleges hatósági, illetve audit ellenőrzést megelőzően lehetséges a munkavédelmi jogszabályi eltérések feltérképezése és megszüntetése.

A munkavédelmi átvilágítás során komplex megoldásokat javaslunk a cég munkavédelmi megfelelőségére.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírja, hogy a Munkáltató a munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan szakképesítéssel rendelkező munkavállalót köteles kijelölni vagy foglalkoztatni.

Az előírt alkalmassági feltételekkel rendelkező munkavállaló hiányában a feladatok teljesítése külső szolgáltatás keretében is megvalósítható.

A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.

Amíg az oktatás meg nem történik a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni.

TŰZVÉDELEM TŰZVÉDELEM TŰZVÉDELEM

A tűzvédelem munkavédelmi tevékenységünk kísérő tevékenysége. A munkavédelmi dokumentációs rendszer mellett a tűzvédelmi dokumentációs rendszert is kiépítjük.

BŐVEBBEN

A 1996. évi XXXI. törvény értelmében a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet előírásai szerint:
• ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak
• ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek
• a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás (jelzése: “A”) esetén
• kereskedelmi szálláshelyeken.

A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket – az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) alapján – tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.

A tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett készenlétben tartónak – az OTSZ 32. §-a alapján – a tűzoltó készülékekről nyilvántartási naplót kell vezetni, mely dokumentációt a Tűzvédelmi szabályzathoz kell csatolni.

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet alapján a Tűzvédelmi szabályzat mellékleteként Tűzriadó tervet kell készíteni:
a) az ,,A”–,,C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre;
b) a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre;
c) azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat;
d) kereskedelmi szálláshelyre;
e) az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.

A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint, de legalább évente az érintettekkel gyakoroltatni és annak eredményét írásban rögzíteni kell.

Az átvilágítás célja a cég tűzvédelmi megfelelőségének vizsgálata.

Tapasztalatunk szerint a tűzvédelmi megbízottak feladata kihívásokkal teli, mivel az állandóan változó jogszabályok interpretálásához kevés segítséget kapnak.

A kialakult tűzvédelmi gyakorlat „megmérettetése” hasznos, hiszen még időben, egy esetleges hatósági, illetve audit ellenőrzést megelőzően lehetséges a tűzvédelmi jogszabályi eltérések feltérképezése és megszüntetése.

A tűzvédelmi átvilágítás során komplex megoldásokat javaslunk a cég tűzvédelmi megfelelőségére.

A tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyek alkalmazásával kapcsolatos előírásokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet 6. §-a tartalmazza.

Az ,,A”–,,C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény esetén az üzemeltetőnek gondoskodnia kell – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről.
Amennyiben a létesítményben a tűzvédelem biztosítása szolgáltatás igénybevételével történik, a szolgáltatást végzőnek legalább középszintű, illetve felsőszintű tűzvédelmi képesítéssel kell rendelkeznie.

A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet értelmében a Tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni.
A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők (külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) - a rájuk vonatkozó mértékben – a Szabályzat tartalmát megismerjék.

Az 1996. évi XXXI. évi törvény értelmében a munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

Az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés – figyelemmel a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendeletben foglaltakra – alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül.

A tervezett tarló-, nád-, gyep- égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek írásban be kell jelenteni.

A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, legalább 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.

A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni.
A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.

A szabadtéren tartandó rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 30 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek megküldeni.

A rendezvény szervezője által készített tűzvédelmi előírások a következőket tartalmazzák:
• a kiürítés számítást;
• a tűzterhelés számítást;
• a rendezvény helyszín léptékhelyes alaprajzait és helyszínrajzát, a kiürítési útvonalak, tűzoltási felvonulási utak és terület feltüntetésével;
• a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait;
• a tűz esetén szükséges teendőket;
• a tűz jelzésének és oltásának módját.

A rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őrizni.

Az ipari, a kereskedelmi, vagy mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait – a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével -, számítás alapján kell méretezni.
A rendező szervnek a létesítményekre és szabadtérre elrendezési tervet kell készíteni, és azt előzetesen, tájékoztatás céljából az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.

MÉRÉS, MODELLEZÉS MÉRÉS, MODELLEZÉS MÉRÉS, MODELLEZÉS

A zaj- és rezgésvédelmi megfelelőség vizsgálata magas szakmai felkészültséget, minősített műszereket igényel.

BŐVEBBEN

A zaj- és rezgésvédelem a környezetvédelem speciális ága, szűk tudományterület. Magas szakmai felkészültségünk, rugalmas, gyors rendelkezésre állásunk segítség a zaj- és rezgésvédelmi feladatok ellátásában.

A levegőtisztaság-védelem területén leggyakoribb  feladat a tevékenység kibocsátásainak és hatásterületének meghatározása terjedésmodellezéssel. A terjedésmodellezés a tervezési folyamat során alkalmas a létesíteni kívánt források paramétereinek meghatározására (magasság, gázsebesség), úgy, hogy a levegőterheltségi szint (immisszió) terhelése a határérték alatt maradjon. Terjedésmodellezéshez AERMOD View szoftver legújabb verzióját alkalmazzuk. Tudásunk túlmutat a kibocsátások “mechanikus” modellezésénél: a jogszabályi előírásokat pontosan ismerve helyes iránymutatást adunk mind a tervezési, mind az üzemeltetési fázisban.

A tervezési feladatok térinformatikai megjelenítése a mai technikai színvonal mellett szakértőktől szakmailag elvárhatóm mégis ritka. A térinformatika használatával a különböző kritériumrendszerek egymásra hatása, kiértékelése könnyen megjeleníthető. Az igényes térinformatikai megjelenítés hozzájárul a benyújtott kérelem jobb érthetőségéhez, elbírálásának megkönnyítéséhez.

Zajvédelmi szempontból a legfontosabb kötelezettség, hogy minden esetben be kell tartani a zajterhelési (vagy ha megállapításra került) a zajkibocsátási határértékeket.

A hatásterületet környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásokban (előzetes vizsgálat, hatásvizsgálat, IPPC, felülvizsgálat), illetve az azokat követő létesítési, használatba vételi, forgalomba helyezési eljárásokban vagy ha a hatóság előírja számítással, méréssel kell meghatározni.

Amennyiben működő üzem esetén a mérés során kiderül, hogy a megállapított zajkibocsátási határértéket az üzem nem tartja, akkor a 284/2007. (X. 29.) Kormány rendeletben foglaltak alapján zajvédelmi szakértővel intézkedési tervet kell készíttetni.

Irodánk környezeti zajvédelem területén az alábbi feladatok során tud segítséget nyújtani:
• Létesítést megelőző zajterhelési alapállapot meghatározása
• Létesítést megelőzően a várható zajhelyzet megállapítása
• Zajterhelés, zajkibocsátás méréssel történő meghatározása
• Zajvédelmi hatásterület lehatárolása
• Engedélyeztetési dokumentéciók zajvédelmi fejezetének elkészítése
• Zajkibocsátási határérték kérelmi dokumentációk összeállítása
• Zajcsökkentési intézkedési tervek készítése

A vizsgálati eredményekről mérés esetén szabványos jegyzőkönyvet, egyéb esetekben szakvéleményt nyújtunk át megrendelőnknek.

Amennyiben vizsgálataink során nem megfelelősséget állapítunk meg, úgy Megbízónknak javaslatokat adunk a jogszabályi megfelelés érdekében hozandó intézkedésekről.

A munkahelyeken a munkavállalókat érő zaj mérése és értékelése alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató a munkavállalók részére zajvédelmi szempontból egészséges és biztonságos munkahelyi körülményeket biztosítson. E cél megvalósításához elengedhetetlen, hogy a munkáltató ismerje és megfelelően értékelje, elemezze a munkahelyi zajviszonyokat, azaz a munkavédelemről szóló törvény szerinti kockázatértékelést zajvédelmi szempontból megfelelő részletességgel végezze el.

A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet alapján zajmérést kell végezni:
a) új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz (pl. gép, berendezés) üzembe helyezése esetén;
b) meglévő munkahely, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja;
c) munkakör kialakításakor;
d) a munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor.

Kockázatértékelés készítése során zajméréstől akkor lehet eltekinteni ha a munkáltató nyilatkozata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a zajterhelés biztosan nem haladja meg a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben meghatározott alsó beavatkozási határértékeket.

Az alábbi munkavédelmi vizsgálatok elvégzésére vállalkozunk:
• A 66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben előírt zajvizsgálatok elvégzését
• A munkavállalót érő zajexpozíció meghatározását
• Megfelelő hallásvédő kiválasztásában történő segítségnyújtást
• Szükség esetén zajcsökkentési megoldások ajánlását
• A vizsgálatokról a jogszabályoknak és szabványoknak megfelelő jegyzőkönyv készítését

Légszennyező források telepítését megelőzően szükséges lehet a légszennyező anyagok terjedésének számítógépes modellezéssel történő meghatározása.

A modellezési folyamata során információt kaphatunk arról, hogy az új szennyező forrás üzembe állítását követően mennyiben módosul a telephely környezetének levegőterheltsége.

A modellezés arra is lehetőséget biztosít, hogy a tervezés során költséghatékonyság érdekében meghatározzuk a pontforrás megfelelő paramétereit (magasság, kürtő felülete).

A vizsgált területre vonatkozó meteorológiai, domborzati adatok felhasználásával a modellezést a hatályos jogszabályoknak, szabványoknak megfelelő metódust használó AERMOD View programmal végezzük.
A terjedési számítások elvégzését követően lehetőség van a 306/2010 (XII. 23.) Kormány rendeletnek megfelelő hatásterület lehatárolására.

Munkáink során minden esetben feladat a tervezési helyszín, és tágabb környezetének térképi ábrázolása. Térképeinket minden esetben térinformatikai programmal EOV koordináta helyesen készítjük el általában a megbízónk által biztosított alaptérképek felhasználásával, azonban szükség esetén helyszíni felmérést is el tudunk végezni.
A térinformatika segítségével a tervezés korai szakaszában meg tudjuk állapítani a tervezett létesítmény helyén a létesítés kizáró okokat (természetvédelmi terület, vízbázis védőterület).

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a környezetet szennyező anyagok terjedését közérthető módon szemléltessük. Légszennyező anyagok terjedésének bemutatását AERMOD View programmal végezzük, mellyel a megfelelő meteorológiai adatok felhasználásával hosszú távú (éves) és rövid távú (órás, 24 órás) légszennyező anyag terjedési modellek készíthetőek.

A modell futtatása után kapott terjedési képeket térképen ábrázoljuk, és így a szennyezőforrás okozta levegőterhelés könnyen láthatóvá válik.

Talajvíz szennyezés esetében a fúrási pontokon/monitoring kutakból vett talajvízmintákban lévő szennyező anyag koncentráció adatokból koordinátákkal ellátott adatbázist állítunk össze, majd matematikai modellezéssel a helyi hidrogeológiai viszonyokat is figyelembe véve SURFER program segítségével szennyezőanyag eloszlás térképet állítunk elő. A térképek alapján a szennyezés a jogszabályi követelményeknek megfelelően lehatárolhatóvá válik, javaslat adható további vizsgálatokra, illetve segítséget nyújt a megfelelő beavatkozás kiválasztására.
Felszín alatti vizek szennyezettsége esetén gyakran feladat a szennyezőanyag terjedésének előrejelzése. Ezt az előrejelzést a megfelelő hidrogeológiai viszonyok, illetve a szennyezőanyag utánpótlódása ismeretében hidrogeológiai modellező program segítségével határozzuk meg.

KAPCSOLAT

KAPCSOLAT